Ezt szinte tepadókorongszerûen kifordítják, és a másik hal szájára tapasztva "csókolóznak". Innen katák nevüket is, ez azonban sem ivari differenciálódást, sem párkiválasztódást nem jelent. Ezt a szokásukat kis ivadéknál és azonos nemû egyedeknél is megfigyelhetjük. Tágas akváriumban 24-26 fokos vízben jól tartható. Nagysága ellenére békés természetû és egészen kis halak is bántódás nélkül tarthatók vele. Tápláléka jórészt planktonrákból, szúnyoglárvából áll. Tubifexet csak szükségbõl fogyaszt. Az 1831 óta ismert és 1924 óta rendszeresen importált halakat több évtizeden keresztül nem sikerült tenyészteni, bár tartásuk nem jelent problémát. Tenyésztésük csak 1968-ban sikerült hazánkban. Nem készítenek habfészket, a víz színére nem raknak habot. Ívás közben a medence legkülönbözõbb pontján párzanak, és egy-egy alkalommal 50 vagy ennél is több ikrát bocsátanak ki. Az ikrák nagy olajtartalmuk következtében azonnal a víz felszínére emelkednek, és ott kis csomókban verõdnek össze. A nõstény olajtermelése ikrarakáskor olyan erõs, hogy a víz színén ikrázás után sárga olajcseppek úsznak. Az ikrát figyelmen kívül hadják, s ívás után folytatják megszokott életüket. A kezdetben világos ikraszemek másnapra megfeketednek, és a hõmérséklettõl függõen 36-48 óra alatt kelnek ki. A labirinthalakhoz hasonlóan, a sötét színû ivadék a víz színén az üvegfalon függeszkedik sûrûn, mint a frissen, petébõl kelt szúnyogálca. További három nap múlva kezd úszni a több ezer példányt kitevõ raj. Fölnevelésük a megfelelõ mennyiségû és minõségû eleség beszerzése miatt nem könnyû. Hihetetlen mennyiségben fogyasztanak Rotatoriát, Cyclops és egyébb naupliust. Naponta többször kell etetnünk õket, s oly bõven, hogy szinte úsznak a sûrûn adagolt eleségben. Két hét eltelte után már a 150-200 literes akvárium is nyüzsög a sok apró ivadéktól. Ha elegendõ táplálékot kapnak, hathetes korban elérik a 2-2, 5 cm testhosszúságot. Bár labirintszervük is kifejlõdött már, a víz erõs szûrése és rendszeres, részleges cseréje elkerülhetetlen.