Eleséget - ezt testhelyzete is mutatja - legszívesebben a víz felszínérõl fogyaszt. Apró szúnyoglárva és más apró élõ eleség a fõ tápláléka, de szükségébõl a vágott Tubifexet is elfogyasztja.

Bár tartása megegyezik a többi törpeszájú hal tartásával, de tenyésztése, ívás eltér azoktól. Háromliteres üvegmedence tökéletesen elegendõ az ívatásához. Ezt a kis medencét 12-14 cm magasan töltsük fel igen lágy, tõzegen filtrált, 6, 5-6, 8 pH kémhatású vízzel. Ívatásához - fajrokonaival ellentétben - széles levelû növényt kell a medence közepébe állítanunk. A kis nõstények ivarérettségét az ikrával erõsen telt has jelzi, míg a kis hímek egészen karcsúak. Az esti órákban kihelyezett pár egy ideig szinte mozdulatlanul áll a 26-28 fokos vízben. Már rendszerint másnap a hím a nõstény háta körül úszik, és szinte tolja, csalogatja az ívásához kiválasztott levél alá. A nagy szemû ikrákat a levél alá fordulva annak fonákjára ragasztják. Bár több lehullik az akvárium aljára, de ezek is már megtermékenyített állapotban vannak.

Nem ikrapusztítók. Ha ikrázás után az állatok nyugodtan állnak, kifogjuk õket. Az ikrát könnyû a levélen és a talajon megfigyelni. Erõs fénytõl óvjuk õket. Az ivadék 28-30 óra alatt kel ki és függeszkedik a növényen, az akvárium üvegfalán. Második nap sötétedni kezd, és az ötödik nap úszik el. Felnevelésük még mindig fénytõl védve, csak nagyon finom planktoneleséggel lehetséges, melyet kezdetben, kis mennyiségben adjunk. Aránylag gyorsan fejlõdnek és 6-8 hónapos korban jó tartás mellett már ivarérettek.