Fiatal korban még színesebbek az állatok, mint a kifejlett egyedek. Teste elnyúlott, ovális, színe sötét olajzöld, színes, sárga szabálytalan rajzokkal. A farokúszó felsõ szélében pávaszemhez hasonló rajz található. Annyira szelídekké válnak, hogy kézbõl elveszik az eleséget, és az akvárium elõtt mozgó személyeket az üvegen belül szinte kísérik. Teljes fejlettségüket csak 3 év után érik el, de már 10-12 cm-es nagyságúak is ívnak.

Ezeket a nagy állatokat - melyek minden kis halakat elnyelnek - ajánlatos külön akváriumban tartani, amit ágakkal, vastag levelû növényekkel dekorálhatunk. Az ivarok megkülönböztetése nagyon nehéz, és csak ikrázáskor lehetséges teljes biztonsággal.

Ha ívni készülnek, elõre megtisztítanak egy kiválasztott követ vagy cserepet, és mint más sügéreknél, a tojócsõ megjelenése már biztos jele az ikrázásuknak. 2-3 óra alatt több száz ikra borítja a követ, és a szülõk felváltva õrzik, gondozzák. A harmadik nap kikelõ ivadékot elõre elkészített gödörbe telepítik át, és itt õrzik õket még további 5 napig, esetleg többször is áttelepítve. A hatodik nap már úszik az egész ivadékcsapat, de már az elsõ nap etethetõ apró Cyclops eleséggel. A pár ivadékait közrefogva vonul medencehosszat, és vannak egyedek, melyek a diszkoszhalhoz hasonlóan hámváladékukkal is etetik az ivadékot. Ezek az öreg állatokra tapadva, a pikkely alól kitüremlõ fehérjedús nyálkahártyát tépkedik szüleikrõl. Ha elegendõ táplálékot kapnak, rendkívül gyorsan fejlõdnek, és kéthetes korban már kezdenek színesedni.

Négyhetes korban elérik a 4-5 cm-es testnagyságot, és akár a korallhalak, szépségükkel lenyûgöznek mindenkit. Ívás idején magas, 28 fok, a tartásához 24 fokos vizet igényelnek.

A megfelelõen táplált szülõk néhány hét múlva újra ívnak. Ismert egy bronzvörös színváltozata is.